Elhozta az Isten piros pünkösd napját... Az egri Bródy Sándor Könyvtár zenei gyűjteményének összeállítása

SZENTLÉLEK VÁRÓ - Pünkösdi kilenced

1. nap     
 
Szentlélek Úristen, Te az Atyától és Fiútól öröktől fogva származol, s az Atyával és a Fiúval egylényegű vagy. Te vagy a kegyelmek forrása, bőkezű adományozója. Jöjj el Szentlélek Úristen, töltsd be szívünket hétszeres ajándékoddal.

Szentírási rész: Iz 44.3-5a   
Mert elárasztom vízzel a tikkadt mezőt, és bővizű patakokkal a kiaszott földet. Kiárasztom lelkemet utódaidra, és áldásomat gyermekeidre. Úgy sarjadnak majd, mint a fű a forrás közelében, mint a fűzfák a vízfolyások mellett. Az egyik így szól majd: „Én az Úré vagyok”.

Jó tanács ahhoz, hogy mit tegyek, hogy mélyebben találkozhassam a Szentlélekkel?
Minden nap add át magad Jézusnak (lehetőleg a reggeli imában) – s kérd s Lélek vezetését, hogy Ő vezessen előre a Jézussal való egységben. (Vö. Jn 16,13) .

Kérések:
Szentlélek, az örök élet fénye és boldogsága - Jöjj el közénk !        
Szentlélek, Jézus Krisztus művének folytatója és megkoronázója  -  Jöjj el közénk !  
Szentlélek Isten ! - Jöjj el közénk !

Küldd el Lelkedet és életre kelünk!  - És megújítod a földnek színét.

 Könyörögjünk! Szentlélek Úristen, kit az Úr Jézus, Egyházának megígért és Pünkösd napján elküldött: légy a mi lelkünknek is állandó, kedves vendége. Őrizd meg és gyarapítsd bennünk a te megszentelő kegyelmedet, s gyújtsd lángra szívünkben a szunnyadó isteni erényeket. Ékesíts fel minket, a te templomaidat, hét ajándékoddal, s engedd, hogy a te szellemed belőlünk embertársainkra is kiáradjon, hogy imádság, jó példa és apostolkodás által veled együtt hathatósan építsük Jézus Krisztus országát. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él ésuralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

 2. nap
 Jöjj Bölcsesség Lelke, taníts meg arra, hogy minden gondolatunkat és cselekedetünket egyedül Istenre irányozzuk.

Szentírási rész: Ez 39.28-29          
Akkor megtudják, hogy én, az Úr vagyok az ő Istenük, mert száműztem ugyan a népek közé, de most összegyűjtöm őket hazájukba, és senkit sem hagyok ott közülük. Nem rejtem el többé előlük arcomat, mert kiárasztom lelkemet Izrael házára - mondja az Úr, az Isten.

Bölcsesség
Verebekre nem lövünk ágyúval   
Grock a híres német bohóc egyik reggel gyalázkodó és rágalmazó levelet kapott. Találkozott cirkuszbeli barátjával és elpanaszolta neki az esetet: - Nézd meg, micsoda otromba, rágalmazó levelet kaptam. Mit válaszoljak rá? A barátja elolvasta a levelet és visszaadta: - Semmit se válaszolj. Valamelyik irigyed vagy rosszakaród írta. Jelentsd fel a bíróságnál. Grock megköszönte a baráti tanácsot, de végül is a levelet visszaküldte a feladónak a következő melléklettel: "Kedves Uram! Nemrég kaptam kézhez a mellékelt levelet az Ön aláírásával. Elküldöm Önnek, hogy lássa, hogyan visszaélnek az Ön nevével. Önnek is érdeke, hogy a tettest kikutassa... Szívélyes üdvözlettel: Grock clown." Legközelebb barátja megkérdezte Grockot: - No, följelentetted az illetőt? - Á, dehogy! - felelte Grock. - Verebekre nem lövünk ágyúval. (Willi Hoffsümmer nyomán)

Jó tanács ahhoz, hogy mit tegyek, hogy mélyebben találkozhassam a Szentlélekkel?
Ne aggódj! Bízd rá magad – Jézussal egyesülten - a Mennyei Atyára s a Szentlélek vezetésére. (Vö..Mt 6,33-34) Tudatosan élj Jézus és a Lélek szabadságában, s próbáld sugározni ennek a szabadságnak örömét. (Gal 6,22-26)

Kérések:
Szentlélek, a bölcsesség és jó tanács Lelke -  Jöjj el közénk 
Szentlélek, a bűnök megbocsátója -  Jöjj el közénk !     
Szentlélek Isten ! - Jöjj el közénk !

Küldd el Lelkedet és életre kelünk! - És megújítod a földnek színét.

Könyörögjünk! Urunk a Te Szentlelked lángoljon fel ben­nünk, világítson és tisztítson meg bennünket ! Árassza ránk égi harmatát és tegye gyümölcsözővé jócselekedeteinket! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

 3. nap

Jöjj Értelem Lelke, hogy szent hitünk igazságait megértsük.

Szentírási rész: Jo 3.1-2       
Mindezek után kiárasztom Lelkemet minden testre. Fiaitok és leányaitok jövendölni fognak, véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok meg látomásokat látnak. Sőt, még a szolgákra és a szolgálókra is kiárasztom Lelkemet azokban a napokban.”

Jó tanács ahhoz, hogy mit tegyek, hogy mélyebben találkozhassam a Szentlélekkel?
Légy tudatosabban Krisztus tanúja az emberek előtt, elsősorban szereteteddel. - Vágyódj rá, hogy Jézus éljen benned, s Általa közelebb vezethesd embertársaidat Hozzá. Ne félj - kellő időben - beszélni is hitedről! Kérd ilyenkor a benned élő Jézusnak és a Léleknek vezetését! (Vö. Lk 12,12; Iz 61,1)

Kérések:
Szentlélek, az értelem és tudomány Lelke -  Jöjj el közénk !  
Minden hitbeli tévedéstől - Ments meg minket,  Szentlélek!         
A te sugallataid megvetésétől - Ments meg minket,  Szentlélek!  
A megismert igazság elleni tusakodástól - Ments meg minket,  Szentlélek!

Szentlélek Isten ! - Jöjj el közénk !

Küldd el Lelkedet és életre kelünk!  - És megújítod a földnek színét.

Könyörögjünk! Szentlélek Úristen, kit az Úr Jézus, Egyházának megígért és Pünkösd napján elküldött: légy a mi lelkünknek is állandó, kedves vendége. Őrizd meg és gyarapítsd bennünk a te megszentelő kegyelmedet, s gyújtsd lángra szívünkben a szunnyadó isteni erényeket. Ékesíts fel minket, a te templomaidat, hét ajándékoddal, s engedd, hogy a te szellemed belőlünk embertársainkra is kiáradjon, hogy imádság, jó példa és apostolkodás által veled együtt hathatósan építsük Jézus Krisztus országát. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él ésuralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

4. nap
 Jöjj Jó Tanács Lelke, hogy minden ügyünkben és kételyünkben a helyest megismerjük, és a jót válasszuk.

Szentírási rész: Jn 7.37-39  
Az ünnep utolsó, nagy napján Jézus a templomban volt és fennhangon hirdette: „Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék, aki hisz bennem: belsejéből az Írás szava szerint élő víz folyói fakadnak.” Ezt a Lélekről mondta, amelyben a benne hívők részesülnek. A Lélek ugyanis még nem jött el, mert még nem dicsőült meg Jézus.

Jó tanács ahhoz, hogy mit tegyek, hogy mélyebben találkozhassam a Szentlélekkel?
Különösen figyelj a Szentlélek indításaira (Vö. Gal 5.16), - akár a lelkiismeretedben hangzik el az, akár pl. egy testvér vagy családtag kérése által. - Szokd meg, hogy azonnal és örömmel válaszoljhívásaira, akkor is, ha nehéz. (Pl. úgy, hogy bensődben kimondod Neki: "igen!", s megteszed, amire hív.)

Kérések:
Tarts távol tőlünk, híveidtől minden szomorúságot és kishitűséget – Kérünk, téged, hallgass meg minket! 
Irányítsd minden gondolatunkat és szándékunkat a mennyeiekre - Kérünk, téged, hallgass meg minket! 
Őrizz meg mindnyájunkat a te szent szeretetedben -  Kérünk, téged, hallgass meg minket!          

Szentlélek Isten ! - Jöjj el közénk !

Küldd el Lelkedet és életre kelünk! - És megújítod a földnek színét.

Könyörögjünk! Urunk a Te Szentlelked lángoljon fel bennünk, világítson és tisztítson meg bennünket ! Árassza ránk égi harmatát és tegye gyümölcsözővé jócselekedeteinket! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

5. nap
 Jöjj Erősség Lelke, hogy a szerencsétlenségben és bajban, a gonosz lélek és a világ kísértései között mindenkor Hozzád ragaszkodjunk.

Szentírási rész: Jn 14.15-17.26.   
Ha szerettek, tartsátok meg parancsaimat, én meg majd kérem az Atyát, és más vigasztalót ad nektek: az Igazság Lelkét, aki örökké veletek marad. A világ nem kaphatja meg, mert nem látja és nem ismeri. De ti ismeritek, mert bennetek van és bennetek marad… S a Vigasztaló, a Szentlélek, akit majd a nevemben küld az Atya, megtanít benneteket mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek.

Bölcsesség: 
"Beszélünk a boldogságról, a dolce vita-ról, de valójában kétféle ember van csak: a jobb és a bal lator. Az egyik káromkodik, távlata semmi, szenvedésének értelmét nem találja, a másik Jézus arcát nézi: "Uram, emlékezzél meg rólam..." Aligha volt a földön olyan ember, aki a szenvedés titkát kikerülhette volna." (Szabó János)

Jó tanács ahhoz, hogy mit tegyek, hogy mélyebben találkozhassam a Szentlélekkel?
Lépj ki magadból. Minden nap úgy indulj reggeli imádból, hogy: ma „keresztre akarom szegezni” önzésemet, hogy Jézus élhessen bennem. (Vö. Gal 2,20.)  - Tégy konkrét elhatározást: pl. ma oda fogok lépni ahhoz, aki tegnap megbántott, vagy felhívom azt, akivel rég nem találkoztam. - S ha szeretsz, Jézus és a Lélek kinyilatkoztatja magát Neked. (vö. Jn 14,21)

Kérések:
Szentlélek, az erősség Lelke -  Jöjj el közénk !       
Vigasztaló Lélek, -  Jöjj el közénk !

Szentlélek Isten ! - Jöjj el közénk !

Küldd el Lelkedet és életre kelünk! - És megújítod a földnek színét.

Könyörögjünk! Szentlélek Úristen, kit az Úr Jézus, Egyházának megígért és Pünkösd napján elküldött: légy a mi lelkünknek is állandó, kedves vendége. Őrizd meg és gyarapítsd bennünk a te megszentelő kegyelmedet, s gyújtsd lángra szívünkben a szunnyadó isteni erényeket. Ékesíts fel minket, a te templomaidat, hét ajándékoddal, s engedd, hogy a te szellemed belőlünk embertársainkra is kiáradjon, hogy imádság, jó példa és apostolkodás által veled együtt hathatósan építsük Jézus Krisztus országát. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él ésuralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

6. nap  
 Jöjj Tudomány Lelke, hogy mindig tanításaid ösvényén járjunk.

Szentírási rész: Jn 16.7-13  
De az igazságot mondtam: Jobb nektek, ha elmegyek, mert ha nem megyek el, akkor nem jön el hozzátok a Vigasztaló. Ha azonban elmegyek, akkor elküldöm. Amikor eljön, meggyőzi a világot a bűnről, az igazságról és az ítéletről. A bűnről, amiért nem hittek bennem. Az igazságról, hogy az Atyához megyek, s többé nem láttok. Az ítéletről, mivel a világ fejedelme ítélet alá esett. Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek. Hanem amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek.

Jó tanács ahhoz, hogy mit tegyek, hogy mélyebben találkozhassam a Szentlélekkel?    
Hidd és reméld, hogy ha Jézussal egyesülten élsz (a Lélekben), Ő képes minden nehézség közepette – közreműködésedet is felhasználva - megújítani közösségedet és az Egyházat. Ezt a reményt sugározzák életed és szavaid. (Vö. Rom 15,13; Ef 1, 17-19) S ezzel a vággyal járulj a Jézussal egyesítő szentségekhez!

Kérések:
Szentlélek, az értelem és tudomány Lelke -  Jöjj el közénk !  
A kevélység szellemétől - Ments meg minket,  Szentlélek!  

A hamisság és kétszínűség szellemétől - Ments meg minket,  Szentlélek!       

Szentlélek Isten! -  Jöjj el közénk !

Küldd el Lelkedet és életre kelünk!  - És megújítod a földnek színét.

Könyörögjünk! Urunk a Te Szentlelked lángoljon fel ben­nünk, világítson és tisztítson meg bennünket ! Árassza ránk égi harmatát és tegye gyümölcsözővé jócselekedeteinket! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. 

7. nap    
 Jöjj Jámborság Lelke, hogy a jövőben buzgóbban szolgáljunk Neked, parancsaidat megtartsuk, és sugallataidat hűségesen kövessük.

Szentírási rész: Lk 24.49      
Én meg kiárasztom rátok Atyám ígéretét. Maradjatok a városban, míg fel nem öltitek a magasságból való erőt.”

Jó tanács ahhoz, hogy mit tegyek, hogy mélyebben találkozhassam a Szentlélekkel?    
 Imádkozz mélyebben! Minden imában tudatosítsd, hogy Jézus jelen van benned, és Ő egyszerre a végtelen Isten. Kérd ima előtt a Szentlelket, hogy tanítson imádkozni, személyesen megszólítani és szeretni Jézust. (Pl. így: "Jöjj Szentlélek! Világosíts meg! Nyisd meg a lelkem!") (Vö. Rom 8,14-16, 26; Gal 4,6) 
Biztosíts állandó időpontokat imádságodnak (pl. minden reggel és este ugyanazon időben egy-egy negyedóra...), s a szentségimádásnak is (ha lehet, azonos napon, azonos időben).

Kérések:
Szentlélek, a jámborság és isteni félelem Lelke -  Jöjj el közénk !             
Szentlélek, az Anyaszentegyház kormányzója -  Jöjj el közénk !     
Szentlélek, a Szentatya tanításának őre -  Jöjj el közénk !

Szentlélek Isten ! - Jöjj el közénk !

Küldd el Lelkedet és életre kelünk!  - És megújítod a földnek színét.

Könyörögjünk! Szentlélek Úristen, kit az Úr Jézus, Egyházának megígért és Pünkösd napján elküldött: légy a mi lelkünknek is állandó, kedves vendége. Őrizd meg és gyarapítsd bennünk a te megszentelő kegyelmedet, s gyújtsd lángra szívünkben a szunnyadó isteni erényeket. Ékesíts fel minket, a te templomaidat, hét ajándékoddal, s engedd, hogy a te szellemed belőlünk embertársainkra is kiáradjon, hogy imádság, jó példa és apostolkodás által veled együtt hathatósan építsük Jézus Krisztus országát. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él ésuralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

 8. nap
 Jöjj Istenfélelem Lelke, hogy Isten jelenlétéről mindig és mindenütt megemlékezzünk, és elkerüljük, ami megbántása volna.

Szentírási rész: ApCsel 1.4-5        
Egyszer, amikor együtt evett velük, megparancsolta nekik, hogy ne hagyják el Jeruzsálemet, hanem várjanak az Atya ígéretére, „amelyről - úgymond - tőlem hallottatok: Mert János csak vízzel keresztelt, de ti néhány nap múlva a Szentlélekkel fogtok megkeresztelkedni.”

Bölcsesség: 
Egy bölcs a dolgozószobájában tartott egy hatalmas ingaórát, amely minden órában ünnepélyes lassúsággal, de ugyanakkor nagy dörgések közepette szólalt meg. 
- Nem zavarja? – kérdezte egyik diákja.         
Nem – válaszolta a bölcs -, mert így minden órában meg kell kérdeznem magamtól, hogy mit csináltam az elmúlt órában.

Jó tanács ahhoz, hogy mit tegyek, hogy mélyebben találkozhassam a Szentlélekkel?                                                                                                       
Merj mindig újra kezdeni! Minél inkább magunkban bízunk, annál gyakrabban elesünk. Ha a bennünk élő Megváltóra s a Lélek vezetésére bízzuk magunkat, csökkennek az elesések. (Ez a fejlődés egész életünk útja. Rom 8,5-11) Ha hiszel, minden elesésed, gyengeséged ellenére  a Lélek kialakítja benned Jézust. (Ez 36,26; 2 Kor 4,5-7)

Kérések:
Taníts meg minket imádkozni és imádkozz bennünk, -  Jöjj el közénk !        
Segíts egymást szeretnünk és elviselnünk, -  Jöjj el közénk 
Te légy örök jutalmunk, -  Jöjj el közénk !

Szentlélek Isten ! - Jöjj el közénk !

Küldd el Lelkedet és életre kelünk! - És megújítod a földnek színét.

Könyörögjünk! Urunk a Te Szentlelked lángoljon fel ben­nünk, világítson és tisztítson meg bennünket ! Árassza ránk égi harmatát és tegye gyümölcsözővé jócselekedeteinket! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

 9. nap
 Mennyei Király, Vigasztaló, 
igazságnak Lelke,        
ki mindenütt jelen vagy       
és mindeneket betöltesz,    
minden jónak kútfeje és az életnek megadója,      
jöjj el és lakozzál mibennünk,       
és tisztíts meg minket minden szennytől,     
és üdvözítsd, Jóságos, a mi lelkünket! 
(Görögkatolikus liturgiából)

Szentírási rész: 1Kor 13       
Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom. Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt, odaadhatom a testemet is égőáldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem. A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. S a szeretet nem szűnik meg soha. A prófétálás végetér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. Most megismerésünk csak töredékes, és töredékes a prófétálásunk is. Ha azonban elérkezik a tökéletes, ami töredékes, az véget ér. Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyerek, úgy gondolkoztam, mint a gyerek, úgy ítéltem, mint a gyerek. De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyerek szokásait. Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek. Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet.

Jó tanács ahhoz, hogy mit tegyek, hogy mélyebben találkozhassam a Szentlélekkel?    
Építsd a szeretetet, az egyetértést, különösen ott, ahol kritikával, széthúzással találkozol. (Pl. határozd el, hogy aznap mindenkiről jót mondasz.) (Vö. Rom 13,8; 2 Kor 13,13)

Kérések:
Szentlélek, az Atyának és Fiúnak közös szeretete és boldogsága -  Jöjj el közénk !         
Az Úr Lelke, aki mindeneket megtöltesz, -  Jöjj el közénk !

Szentlélek Isten ! - Jöjj el közénk !

Küldd el Lelkedet és életre kelünk! - És megújítod a földnek színét.

Könyörögjünk! Urunk a Te Szentlelked lángoljon fel ben­nünk, világítson és tisztítson meg bennünket ! Árassza ránk égi harmatát és tegye gyümölcsözővé jócselekedeteinket! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

http://zarandok.hu/?m_id=45&m_op=view&id=10346&sessid=KjgzMTI4NzY0MTQwMTQ2NzU5MjcxOTM4Mzk1

Pünkösdi gondolatok

Istenről és a szent dolgokról helyesen kétféleképpen beszélhetünk: vagy a hallgatóság számára azokat és csak azokat a tanításokat mondjuk el, amelyeket a hitüket építik, és minden lényegtelen, bizonytalan, nehezen érthető vagy téves dolgot elhallgatunk, vagy ellenkezőleg, a hallgatók által helytelenül tudott összefüggéseket vonjuk kétségbe. Így mindkét alkalommal a hithez kerülnek közelebb, hiszen vagy épülnek valamivel, vagy valami olyasmit vesztenek el a hitükből, amelyik nem volt megfelelő tisztaságú, és így lelki életüket helytelen irányba terelte, vagy egyenesen káros és veszélyes volt nem csak lelki, hanem fizikai életükre, életvitelükre is, beleértve szűkebb vagy nagyobb környezetüket is.

Általában az első esetben az ember konfrontációt nem vállal fel, de mondanivalóját nem is kiséri figyelem, a kimondott szavak súlytalanok maradnak, hamar feledésbe merülnek. A kimondott Ige azonban a maga valóságában érvényesül és hat, és események olyan láncreakcióját indítja el, amely előbb-utóbb az embert felelősségre vonja a figyelmetlenségért, a nem megfelelő fokú figyelemért és a hitetlenségért is. Az Ige ebben az esetben is megérteti magát azokkal, akik erre alkalmasak, és megtöri azokat, akik erre alkalmatlanok. Ezt az Ige tisztasága, a megnyilvánuló igazság ereje viszi véghez, amely ugyan lehet az ember számára elsőre észrevétlen, de a tisztaság és az erő fokához mérten hozza létre a változás mértékét is. Ez esetenként sokak számára elképzelhetetlenül nagy, sorsfordító vagy katasztrofális is lehet. A nagy történelmi változások előtt, amelyeket tulajdonképpen az egyes személyek, társadalmi csoportok, népcsoportok az Igéhez való viszonya előre meghatároz, ezért állnak olyan sokan értetlenül. Mert nem tudják, hogy mi miből következik – csak evilági jelenségekből, eseményekből és tényekből következtetve az ember nem láthat túl messzire.

A második esetben az ember a nyilvánvaló dolgokat kimondja, felvállalva a konfliktust, a bántódást és a sértődést is. Soha olyan keményen nem beszéltek még az emberekhez, mint a próféták idejében, és ha Krisztusnak a farizeusokhoz, vagy Mohamednek a hitetlenekhez intézett mondatait olvassuk, hát igencsak elgondolkodunk rajta, hogy mi ki mernénk-e mondani azoknak a szavaknak a mai megfelelőit mások előtt.

Olyanok vagytok, mint a rothadó hullák! - vághatnánk a mai liberális püspökök, rabbik fejéhez, de nyugati politikusok, milliárdosok sem maradhatnának ki a sorból. A nyilvánvaló lelki állapotra való egyértelmű rámutatás épp úgy az igazsághoz tartozik, mint a tanítás vagy az, hogy a hívőknek egymás felé kötelezően türelmet kell mutatnia. Aki az egyikből nem ért, az értsen a másikból, vagy az egyik segítsen a másikat is megérteni. Aki semmiből sem ért, az menthetetlen.

Krisztus mennybemenetele után a tanítványok az első pünkösdkor elteltek Szentlélekkel, és megerősödtek lélekben, hogy az igaz tanítást hirdessék, és egyben feddjék is az embereket, ha szükséges. Krisztus áldozata és útmutatása után, annak következményeként az apostolok prédikációjára sokan térnek meg a csodák, tanítások, intések hatására, de a többség továbbra is elutasító marad, vagy egyenesen ellenségessé válik, magát továbbra is bölcsnek tartva. Nekik jut Titus, a római hadvezér, hogy elhozza az ítéletet. Titus Flavius Vespasianus óriási szivességet tesz az emberiségnek, amikor Jeruzsálem lerombolásával felszámolja az egész emberiség létét fenyegető káros és sötét szellemiséget, és egyben bosszút áll Krisztus, a próféták, és minden ártatlan véréért is a zsidóságon. Nagy fordulat ez a Római Birodalom életében, hiszen előzőleg a zsidó Néró császár tart keresztényüldözést, elsősorban a farizeusok és saddoczeusok, azaz a birodalom gazdag és tehetős polgárainak sugallatára.

Vajon Titus érkezésekor hányan gondoltak Krisztus szavaira: “Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert”? Mert Krisztus tanításai és a Szentlélek kitöltése tette lehetővé, hogy a sötétség birodalmának tartóoszlopai meggyengüljenek, és Titus diadalra vezethesse légióit.

Krisztusnak egy másik mondata pedig ugyanúgy örökérvényű: “Immár pedig a fejsze is rávettetett a fák gyökerére: minden fa azért, a mely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik és a tűzre vettetik.”

Egyszerű és szelíd figyelmeztetés, amelyet hamar elfelejtenek sokan, de az ítélet napján majd üt mint a kő és éget mint a tűz. A mostani Jeruzsálem és a mai Babilon büntetése sem fog elmaradni: az ítélet mindig hirtelen és váratlanul éri a hitetleneket.

Tamási Attila

Benedek Elek: Pünkösdi harangok

Olyan szépen cseng a harang,
Mintha nem is harang volna,
hanem ezer harangvirág
Imádságos szava szólna.

Piros pünkösd vasárnapján
Piros rózsa nyíl a kertben,
Kis szívünkben tiszta öröm
Imádsága énekeljen.

Piros pünkösd vasárnapján
Szálljon reánk a Szentlélek,
S térdre hullva mondjunk hálát
A mindenség Istenének.

Pünkösd jelentősége és kivételessége

"Apostolok Cselekedetei 2. rész
1. És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. 
2. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. 
3. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. 
4. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok. 
5. Lakoznak vala pedig Jeruzsálemben zsidók, istenfélő férfiak, minden nép közül, melyek az ég alatt vannak. 
6. Minekutána pedig ez a zúgás lőn, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni. 
7. Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, a kik szólnak? 
8. Mimódon halljuk hát őket, kiki közülünk a saját nyelvén, a melyben születtünk? 
9. Párthusok és médek és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeában és Kappadócziában, Pontusban és Ázsiában, 
10. Frigiában és Pamfiliában, Égyiptomban és Libiának tartományiban, mely Cziréne mellett van, és a római jövevények, mind zsidók, mind prozelitusok, 
11. Krétaiak és arabok, halljuk a mint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait. 
12. Álmélkodnak vala pedig mindnyájan és zavarban valának, egymásnak ezt mondván: Vajjon mi akar ez lennie? 
13. Mások pedig csúfolódva mondának: Édes bortól részegedtek meg. 
14. Péter azonban előállván a tizenegygyel, felemelé szavát, és szóla nékik: Zsidó férfiak és mindnyájan, kik lakoztok Jeruzsálemben, legyen ez néktek tudtotokra, és vegyétek füleitekbe az én beszédimet! 
15. Mert nem részegek ezek, a mint ti állítjátok; hiszen a napnak harmadik órája van; 
16. Hanem ez az, a mi megmondatott Jóel prófétától: 
17. És lészen az utolsó napokban, ezt mondja az Isten, kitöltök az én Lelkemből minden testre: és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok, és a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak. 
18. És épen az én szolgáimra és az én szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban az én Lelkemből, és prófétálnak. 
19. És tészek csudákat az égben odafenn, és jeleket a földön idelenn, vért, tüzet és füstnek gőzölgését. 
20. A nap sötétséggé változik, és a hold vérré, minekelőtte eljő az Úrnak ama nagy és fényes napja. 
21. És lészen, hogy mindaz, a ki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik. 
22. Izráelita férfiak, halljátok meg e beszédeket: A názáreti Jézust, azt a férfiút, a ki Istentől bizonyságot nyert előttetek erők, csudatételek és jelek által, melyeket ő általa cselekedett Isten ti köztetek, a mint magatok is tudjátok. 
23. Azt, a ki Istennek elvégezett tanácsából és rendeléséből adatott halálra, megragadván, gonosz kezeitekkel keresztfára feszítve megölétek: 
24. Kit az Isten feltámasztott, a halál fájdalmait megoldván; mivelhogy lehetetlen volt néki attól fogvatartatnia. 
25. Mert Dávid ezt mondja ő róla: Magam előtt láttam az Urat mindenkor, mert ő nékem jobb kezem felől van, hogy meg ne tántorodjam. 
26. Annakokáért örvendezett az én szívem, és vígadott az én nyelvem; annakfelette az én testem is reménységben nyugszik. 
27. Mert nem hagyod az én lelkemet a sírban, és nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. 
28. Megjelentetted nékem az életnek útait; betöltesz engem örömmel a te orczád előtt. 
29. Atyámfiai férfiak, szabad nyilván szólanom ti előttetek Dávid pátriárkáról, hogy ő megholt és eltemettetett, és az ő sírja mind e mai napig minálunk van. 
30. Próféta lévén azért, és tudván, hogy az Isten néki esküvéssel megesküdött, hogy majd az ő ágyékának gyümölcséből támasztja a Krisztust test szerint, hogy helyheztesse az ő királyi székibe, 
31. Előre látván ezt, szólott a Krisztus feltámadásáról, hogy az ő lelke nem hagyatott a sírban, sem az ő teste rothadást nem látott. 
32. Ezt a Jézust feltámasztotta az Isten, minek mi mindnyájan tanúbizonyságai vagyunk. 
33. Annakokáért az Istennek jobbja által felmagasztaltatván, és a megígért Szent Lelket megnyervén az Atyától, kitöltötte ezt, a mit ti most láttok és hallotok. 
34. Mert nem Dávid ment fel a mennyországba; hiszen ő maga mondja: Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobbkezem felől, 
35. Míglen vetem a te ellenségeidet lábaid alá zsámolyul. 
36. Bizonynyal tudja meg azért Izráelnek egész háza, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten, azt a Jézust, a kit ti megfeszítettetek. 
37. Ezeket pedig mikor hallották, szívökben megkeseredének, és mondának Péternek és a többi apostoloknak: Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak? 
38. Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát. 
39. Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek, és mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk. 
40. Sok egyéb beszéddel is buzgón kéri és inti vala őket, mondván: Szakaszszátok el magatokat e gonosz nemzetségtől! 
41. A kik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek. 
42. És foglalatosok valának az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben. 
43. Támada pedig minden lélekben félelem, és az apostolok sok csudát és jelt tesznek vala. 
44. Mindnyájan pedig, a kik hivének, együtt valának, és mindenük köz vala; 
45. És jószágukat és marháikat eladogaták, és szétosztogaták azokat mindenkinek, a mint kinek-kinek szüksége vala. 
46. És minden nap egyakarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel. 
47. Dícsérve az Istent, és az egész nép előtt kedvességet találva. Az Úr pedig minden napon szaporítja vala a gyülekezetet az idvezülőkkel."

A pünkösdi események nagyságának megértéséhez érdemes áttekinteni, hogy szellemileg milyen szinten állt és áll ma az emberek többsége.
Ahogy szétnézünk a magukat kereszténynek gondoló embereken, feltehetjük magunkban azokat a kérdéseket, amelyeket sem feltenni, sem megválaszolni nem akarnak sokan a mai világban. Látunk ma vagyonközösségeket, vagyis minden saját vagyonáról lemondott emberek tömegét, akik csak az igének élnek? Nem látunk. Vagy nem mondtak le a vagyonukról, vagy nem az igének élnek. A többség azt sem tudja, hogy miben kellene hinnie. Látunk-e olyan embereket, akik az igazságért kiállva felvállalják a harcot és a veszélyt, az életük árán is? Nem látunk. Látunk templomba járó, és ötven-száz forintokat a perselybe dobáló embereket, de sem a vagyoni áldozatot, sem az igazságért kiállást, sem a harcos küzdelmet nem látjuk. Az igehirdetők pedig a legnagyobb gazemberek, akárcsak a zsidók Krisztus idejében. Nem azok? Miért, élen járnak talán az igazságért folytatott harcban, akár egyházi feletteseikkel szemben is? Dehogy járnak. Még az igét sem ismerik. Meghúzzák magukat, nehogy az istenített és tökéletesnek tartott demokratikus rend vagy a sérthetetlen zsidóság, esetleg a holokauszt ellen kelljen beszélniük. A buzik pápáját is mindenki elfogadja. Volt egy kis felhördülés, amikor a pedofilokat és a buzikat mentegette, és a zsidók érdekében beszélt, de ennél több nem is történt. Hát, ha elfogadják a buzik pápáját, akkor ők se különbek. 
Na és a zsidóság? Kósert esznek? Nem igazán. Megtartják a parancsolatokat? Dehogy tartják. Egyáltalán, el tudják olvasni Mózes könyveit? Nem tudják, és értelmezni sem tudják. Aki meg elvileg tudná, az tanul hozzá éppen elég talmudot, hogy eltakarja saját maga elől az igazságot. Ha hinnének Mózesnek, Krisztusnak is hinnének és Mohamednek is. Hisznek? Dehogy hisznek. Sokkal inkább szeretik az evilági dicsőséget, vagyont és hatalmat, mint hogy az igazságért bármit is feláldozzanak.
Mi a helyzet a muszlimokkal? Inkább elbújnak a népmesék és hagyományok mögé, mintsem hogy Gábriel üzenete felé fordítsák arcukat. A hívő muszlim ember is olyan ritka, mint a hívő keresztény vagy a hívő zsidó. 
Krisztus korában Izrael nem egyszerűen szellemi passzivitásba vagy érzéketlenségbe süllyedt, mint a mai ember, hanem Mózes könyveitől elfordulva és azokat félremagyarázva egy teljesen sátáni útra tévedt, miközben az izraeliek magukat továbbra is a kizárólagos igazság hirdetőinek és képviselőinek tartották. Tehát a hitből nem csupán érzéketlenségbe fordultak, hanem a hit ellenségeivé váltak. Olyanokká, amilyennek ma is ismerjük őket.
Aki a hit útján jár, az pontosan tudja, hogy milyen nehéz egy embert a hit útjára vezetni, vagy olyat találni, aki már eleve hisz. Olyan emberből ugyan lehet néhányat találni, aki hívőnek mondja magát, de egy kis idő múlva kiderül, hogy mégsem az, de igaz hívőt keveset. 
És pünkösdkor, a szentlélek kiáradásakor mi történt? Emberek ezrei tértek meg, nem egyszerűen a passzivitásból és az érzéketlenségből, hanem a sátáni tévtanításokból, hamisításokból, gyűlölködésből és ellenségeskedésből. Zsidók ezrei tértek meg az apostolok szavára, és láttak csodákat, értették meg a próféták írásait és az evangéliumot, egyik pillanatról a másikra. Ez olyan mértékű és gyors változás, ami sem előtte, sem utána nem történt soha. A világ legnagyobb csodája volt, és az azóta is. 
"...és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek."
Tamási Attila

Pünkösd, a tüzes nyelvek ünnepe

A pünkösd jelentősége az, hogy Jézus mennybemenetelét követően a tanítványok immáron nem rejtőzködtek tovább, hanem elkezdték terjeszteni a tanítást az emberek között.

Az Újszövetség az Apostolok cselekedetei első két részében számol be a keresztény pünkösd, vagyis a „tüzes nyelvek ünnepének” lényegét jelentő eseményekről.

Jézus mennybemenetelét követően a tanítványok és Szűz Mária visszatértek Jeruzsálembe, és abban a „felső szobában” szálltak meg, ami a hagyomány szerint az utolsó vacsora, a lábmosás és más fontos események helyszíne is volt. Ezen alkalommal az apostolok maguk közé fogadták Júdás helyére tizenkettedik apostolként Mátyást.

A zsidó pünkösd, a sávuot napján ismét együtt voltak a „felső szobában” az apostolok, Szűz Mária és Jézus további 120 követője. Az összegyűltek előtt ekkor az Apostolok cselekedetei szerint csoda történt: nagy zúgást hallottak az égből, és lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek minden jelenlévőre leszálltak. Ezt követően – noha valamennyien zsidók voltak – különféle nyelveken kezdtek beszélni Krisztus tanításáról a Jeruzsálemben jelenlévő, más vidékekről – a diaszpórából – érkezett zsidóknak, mindenkinek a maga nyelvén. Ez nagy megrökönyödést keltett, és a kívülállók közül sokan azt hitték, hogy bortól részegültek meg. Az apostoloknak és a jelenlévőknek Péter apostol magyarázta el a történtek lényegét: Jóel próféciája teljesedett be, és az Úr kitöltött lelkéből minden halandóra. Ezen a napon aztán háromezer lélek csatlakozott Jézus követőihez. Vagyonukat eladták, és az Apostolok cselekedetei szerint „napról napra egy szívvel és lélekkel együtt voltak a templomban.”

Mit ír az Újszövetség?

Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek a Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.” Apostolok Cselekedetei, 2,1-4.

A pünkösdi történéseket sokan a keresztény egyház alapításaként is értelmezik, hiszen az eseményeket követően sokan csatlakoztak Jézus követőihez. A pünkösd jelentősége tehát abban áll, hogy Jézus mennybemenetelét követően a tanítványok immáron nem rejtőzködtek tovább, hanem elkezdték terjeszteni a tanítást az emberek között. Ez lehet a jelentése a különféle nyelvek jelenlétének is: a tanítás, az evangélium a Szentlélek segítségével bárki számára átadható, megérthető. A keresztény tanítás tehát az egész emberiség számára elérhetővé válik, ezért tekintik az első keresztény pünkösdöt az egyház születésnapjának.

Mikor van pünkösd?

A pünkösd eredete – sok más ünnephez hasonlóan – a zsidó hagyományokban gyökerezik. A zsidóság a pészách alkalmával arra emlékezik, hogyan nyerték el a szabadságot, amikor Mózes vezetésével kivonultak Egyiptomból. A Tóra előírása szerint a Pészach második napjától a zsidók kötelesek számolni a napokat és a heteket. A hetedik hét lejártát követő napon, vagyis az 50. napon kötelesek ünnepet tartani. Ennek az ünnepnek a héber elnevezése a „hetek” jelentésű sávuot, míg görögül a magyar pünkösd szó eredetéül is szolgáló, „ötven” jelentésű pentékoszté elnevezést kapta. Ez utóbbi a pészach és a sávuot között eltelt ötven napra utal. A zsidó hagyományban a sávuot alkalmával több dologról is megemlékeznek: egyrészt ez az első új termésből készült kenyér ünnepe, másrészt pedig – noha erről a Tóra nem tesz említést – ekkor emlékeznek meg arról is, amikor a Sínai-hegy lábánál az Úr átadta a tízparancsolatot és a többi törvényt Izráel népének.

A sávuot és a keresztény pünkösd hasonlósága jól megfigyelhető az ünnep kiszámításának módjában. A húsvét és a pünkösd a mozgó ünnepek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy minden évben más naptári napra esik. Mivel Krisztus megfeszítése az Újszövetség szerint a pészach kezdete előtti napon történt, a korai keresztény időkben sokáig a pészach előtti napon ünnepelték a húsvétot. A niceai zsinaton azonban úgy döntöttek, hogy a keresztények másképp számolják majd a húsvétot. Az akkor elhatározott számítás szerint a húsvétot – vagyis a feltámadás ünnepét – a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap kell tartani. A keresztény szokások szerint pedig pünkösd vasárnapja a húsvét vasárnapja utáni 50. napra esik, vagyis ez az ünnep is a húsvét időpontjához van kötve. A húsvéttól számítják még a Jézus mennybemenetelére emlékező áldozócsütörtököt is, amit a húsvét vasárnapja utáni 40. napon tartanak meg.

Vörös pünkösd és pünkösdi királyság

A húsvéthoz és a karácsonyhoz hasonlóan a pünkösd körül is sokféle egyházi és népi hagyomány alakult ki. A keleti egyházban a pünkösd húsvét után a második legjelentősebb ünnep, az ortodoxok pünkösd vasárnapját, hétfőjét és keddjét is megünneplik. A keleti egyházban liturgikus szín is csatlakozik a pünkösdhöz, a hívők zöld ágakat visznek a kezükben. A pünkösd jelentőségét mutatja az is, hogy a liturgikus év további napjait a pünkösdhöz viszonyítva állapítják és nevezik meg.

A nyugati kereszténységben is változatos módon emlékeznek meg a pünkösdről, itt a liturgikus szín jellemzően a vörös, ami a Szentlélek lángját és örömét jelképezi. A papok, a kórus és olykor a hívők is vörösbe öltöznek, a templomokat vörös dekorációval ékesítik, gyakran még vörös virágokat is kiraknak a templomban. Sok helyen a nyelvcsoda emlékére különböző nyelveken olvassák fel a Biblia egyes részeit. A protestánsok gyakran pünkösdkor tartják a konfirmáció ünnepét, amikor a konfirmációs vizsgát követően a fiatalok a templomban istentiszteleten vallják meg hitüket.

A magyar nyelvterületen a legjelentősebb pünkösdhöz kapcsolódó szokás a csíksomlyói búcsú. Csíksomlyó már a 15. századtól fogva jelentős búcsújáró hely volt, Mária kultusza virágzott a székelyek körében. Igazi jelentőségét azonban akkor nyerte el, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem 1567-ben haddal támadt a katolikus székelyekre, és arra akarta kényszeríteni őket, hogy vegyék föl az unitárius hitet. A Csíksomlyón összegyűlt katolikus székelyek a pünkösd előtti szombaton Szűz Mária segítségéért imádkoztak, és legyőzték a fejedelmet. A csata után a győztesek nyírfaággal ékesítették föl lobogóikat, és úgy vonultak a csíksomlyói templomba hálát adni a győzelemért. Megfogadták, hogy ezt követően minden évben hálát adnak a győzelemért, és a pünkösd előtti szombaton elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt a szokást ma is tartják, évente több százezer hívő tesz zarándokutat Csíksomlyóra.

Az egyházi szokások mellett a pünkösdhöz számos népszokás is kötődik. Májusban például sok helyen pünkösdi királyt választottak, a szokásra már a 17. századtól fogva vannak adataink. A pünkösdi királyt jellemzően ügyességi játékok során választották ki a fiatal legények közül. A feladatok között egyebek mellett előfordulhatott bothúzás, futás, birkózás, kakasütés és gúnárnyak-szakítás. Egy 19. század elejéről fönnmaradt szokásgyűjtemény szerint a megválasztott pünkösdi király számos előjogot élvezett egy teljes éven át: minden lakodalomba meghívták, ingyen ihatott a kocsmában, a többi legénynek pedig engedelmeskednie kellett a pünkösdi királynak.

http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20140607-punkosd-a-tuzes-nyelvek-unnepe.html

Pünkösd

A pünkösdi ünnepkör
Áldozócsütörtök
A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök, Krisztus mennybemenetelének napja. Neve onnan ered, hogy az évi egyszeri áldozás határidejéül az egyház ezt a napot szabta. Sok helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is.

Mit ünneplünk Pünkösdkor?
Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor.
A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.

"És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk." (Csel 2:1–4)

Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

 






Pünkösdi népszokások
Magyarországon csakúgy mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Pünkösdikirály-választás
A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.


Pünkösdölés
"Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem."


Adománygyűjtő népszokás.Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A "királynő" feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. Az ismert dal alapján néhol "mavagyonjárásnak" is nevezik a pünkösdölést. ("Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja")
Gyakran a pünkösdöléskor a lakodalmas menetek mintájára menyasszony és vőlegény vonul a kíséretével házról-házra. Előfordult, hogy a vőlegény szerepét is lányok játszották el, természetesen megfelelő ruhadarabokba öltözve. A menyasszony vagy pünkösdi királyné díszes ruháival, fejékével is kitűnt a menetből. Az egyik kislány kosarat vitt magával, abba gyűjtötték az adományokat.

 

 

 

Mátkálás
Komatál küldés. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinnia megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.

 

Zöldág-járás, zöldág-hordás
A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.

 

Hiedelmek
Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.

 

Étkezési szokások
Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.

 


A csíksomlyói búcsú
A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. Története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság 5-600 ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A körmeneten gyakran felcsendül a Boldogasszony anyánk és a Székely himnusz.

 

 

Szentháromság vasárnapja
A pünkösd utáni vasárnap a Szentháromság ünnepe. kultusza a barokk korból ered, a pestisjárványok idején szerte Európában emeltek ún. pestis oszlopokat, melyeket a Szentháromság szimbolikus képi megjelenítésével díszítették. bizonyos vélekedések szerint a parasztházak napsugarashomlokzatain is a Szentháromság ábrázolása köszön vissza.

 

 

Úrnapja
Az Oltáriszentség ünnepe, a pünkösd utáni második hét csütörtökje. A templomkertben ún. úrnapi sátrakat készítenek, melyeket zöld ágakkal, lombbal, virágokkal, megszentelt növényekkel díszítenek, melyeknek rontást űző, gyógyító hatást tulajdonítottak.